A regény egyik főhőse egy édes kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül.
A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdítifel különc magatartásával.
Amióta s ezsát tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt isőszak, amikor ő boldog volt és szerették.
Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.
