Zane Tyler egyik napról a másikra elveszíti élete nagy szerelmét. Rose brutális gyilkosság áldozata lett, ám a tettest nem találják. A bosszúszomjas férfi egy napon belebotlik egy különös mongolba, aki vámpírnak vallja magát és felajánlja: segít megtalálni Rose gyilkosát.
Hamarosan kezdetét veszi a hajsza, s a nyomok Tampa városának természetfeletti erőihez vezetnek. Gyorsan kiderül, hogy nem egyszertű gyilkos végzett Zane kedvesével és a megoldás sem egyszerű. A szörnyű gyilkos a város vámpírklánjai mögé rejtőzött és különleges erőknek parancsol.
A World of Darkness (A sötétség világa) akár a mi világunk is lehetne – öldöklő gazdasági és politikai harcok dúlnak benne, a pénz a legfőbb mozgatórugó. Ez a világ azonban sötétebb és komorabb a miénknél. A színfalak mögött vámpírok klánjai harcolnak egymással a halandó világ fölötti befolyásért, vérfarkasok vívják kilátástalan harcukat a Féreg szolgái ellen, a legelhagyatottabb helyeket pedig holtukban sem nyugvó lidércek járják. Ez a sötétség világa. Vigyázz a lelkedre…
A tetovált ember napközben olyan, mint bárki más. Leszámítva persze a bőrére pingált remekműveket. Az éj leszálltával azonban a képek életre kelnek, és ablakot nyitnak a jövő lehetséges világaira, melyek legtöbbje bizony elég nyomasztó. A kötet tizennyolc elbeszélése mégsem ijesztgetni akar, inkább figyelmeztetni. Figyelmeztetni a jövő veszélyeire, melyek csirái legtöbbször már a jelenben megtalálhatók, ám ha ezt most felismerjük, még nem késő tenni valamit ellenük. Régi tartozásunkat rójuk le ennek a világhírű könyvnek a kiadásával, melyben Bradbury ismét bebizonyítja, hogy mestere a szavaknak, és hogy számára a legelgépiesedettebb társadalmakban is az „emberi tényező” a legfontosabb.
A tetovált ember napközben olyan, mint bárki más. Leszámítva persze a bőrére pingált remekműveket. Az éj leszálltával azonban a képek életre kelnek, és ablakot nyitnak a jövő lehetséges világaira, melyek legtöbbje bizony elég nyomasztó. A kötet tizennyolc elbeszélése mégsem ijesztgetni akar, inkább figyelmeztetni. Figyelmeztetni a jövő veszélyeire, melyek csirái legtöbbször már a jelenben megtalálhatók, ám ha ezt most felismerjük, még nem késő tenni valamit ellenük. Régi tartozásunkat rójuk le ennek a világhírű könyvnek a kiadásával, melyben Bradbury ismét bebizonyítja, hogy mestere a szavaknak, és hogy számára a legelgépiesedettebb társadalmakban is az „emberi tényező” a legfontosabb.
21 lenyűgöző novella A MARSBÉLI KRÓNIKÁK és A FAHRENHEIT 451 szerzőjétől. Az öröm masinériái című válogatás 1964-ben jelent meg, és számos olyan novellát tartalmaz, melyek most először olvashatók magyar nyelven.
A történet akár a gyóntatószékben játszódik, ahol egy pap gyógyítja ki egy hívét különös függőségéből, akár a Mars zord dombjai között, ahol véres hajsza folyik egy sokat ígérő kék palackért, Bradbury állandóan valami újjal lep meg minket, bármikor képes megmutatni bizarr helyzetbe keveredett különös emberek szívét-lelkét. Az eredmény pedig egy olyan kötet, amely megcáfolja a mondást, miszerint a valóság furcsább a fikciónál.
Különös események történnek a hollywoodi Maximus Filmgyárban. A regény főhőse, egy fiatal forgatókönyvíró levelet kap, mely titokzatos dolgokat ígérve a filmgyárral szomszédos temetőbe invitálja. Ott aztán az éjszakai esőben egy „falra mászó hullát” talál. Az illetőben felismerni véli a Maximus korábbi igazgatóját, J. C. Arbuthnotot – aki húsz éve elhunyt, autóbalesetben.
Valóságos őrület vesz erőt ekkor a filmgyáron, megmagyarázhatatlan események történnek, a főnökség az idegösszeomlás határán, s az csak a kezdet, amikor a temetőben látott hulláról kiderül, hogy csak egy viaszból és papírmaséból készült bábu, mely hol eltűnik, hol pedig feltűnik.
A főhős és barátja időközben egy helyben topognak, sehogy sem tudnak előrejutni fontos munkájukban: megalkotni Hollywood történetének legrettenetesebb szörnyetegét. Ám ismét gépelt cetli érkezik, mely egy étterembe hívja el őket – ahol az este folyamán megpillantják az igazi, nagybetűs Szörnyeteget.
Ettől kezdve gyilkosságok és a legkülönbözőbb rejtélyek sorozata kezdődik, és tart egészen az elképesztő befejezésig.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.Különös események történnek a hollywoodi Maximus Filmgyárban. A regény főhőse, egy fiatal forgatókönyvíró levelet kap, mely titokzatos dolgokat ígérve a filmgyárral szomszédos temetőbe invitálja. Ott aztán az éjszakai esőben egy „falra mászó hullát” talál. Az illetőben felismerni véli a Maximus korábbi igazgatóját, J. C. Arbuthnotot – aki húsz éve elhunyt, autóbalesetben.
Valóságos őrület vesz erőt ekkor a filmgyáron, megmagyarázhatatlan események történnek, a főnökség az idegösszeomlás határán, s az csak a kezdet, amikor a temetőben látott hulláról kiderül, hogy csak egy viaszból és papírmaséból készült bábu, mely hol eltűnik, hol pedig feltűnik.
A főhős és barátja időközben egy helyben topognak, sehogy sem tudnak előrejutni fontos munkájukban: megalkotni Hollywood történetének legrettenetesebb szörnyetegét. Ám ismét gépelt cetli érkezik, mely egy étterembe hívja el őket – ahol az este folyamán megpillantják az igazi, nagybetűs Szörnyeteget.
Ettől kezdve gyilkosságok és a legkülönbözőbb rejtélyek sorozata kezdődik, és tart egészen az elképesztő befejezésig.
Különös események történnek a hollywoodi Maximus Filmgyárban. A regény főhőse, egy fiatal forgatókönyvíró levelet kap, mely titokzatos dolgokat ígérve a filmgyárral szomszédos temetőbe invitálja. Ott aztán az éjszakai esőben egy „falra mászó hullát” talál. Az illetőben felismerni véli a Maximus korábbi igazgatóját, aki húsz éve elhunyt, autóbalesetben. Valóságos őrület vesz erőt ekkor a filmgyáron, megmagyarázhatatlan események történnek, a főnökség az idegösszeomlás határán.
Bradbury újabb novellás kötetének középpontjában – mint az eddigiekben is – az ember, a minden nehézséget legyőző ember áll. A sokszor szimbolikus elbeszélések problematikája éppen ezért nem annyira tudományos, mint inkább emberi vonatkozású. A Marsra elszármazott ember honvágya; családi konfliktusa, a vállalt feladat nehézsége, a technikai eszközök dzsungelében elmagányosodott ember, a szépség utáni vágy elevenedik meg az elbeszélések színes, változatos világában.
Bradbury újabb novellás kötetének középpontjában - mint az eddigiekben is - az ember, a minden nehézséget legyőző ember áll. A sokszor szimbolikus elbeszélések problematikája éppen azért nem annyira tudományos, mint inkább emberi vonatkozású. A Marsra elszármazott ember honvágya: családi konfliktusa, a vállalt feladat nehézsége, a technikai eszközök dzsungelében elmagányosodott ember, a szépség utáni vágy elevenedik meg az elbeszélések színes, változatos világában.
A Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. „Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk… És most megmutatom nektek a Marslakókat.”
Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a „Prédikátorok könyve”, másikuk „Platón Köztársasága”, harmadik a „Gulliver utazásai"… Közéjük menekül egy "tűzőr” is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára…
Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik – hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei –, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő – hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában – a régi mesemondó öreg bölcs utóda.