Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ott álltak a halott előtt, a százados üdvözölte a kis termetű könyvelőt, aki ismét azt mondta: – Nevem Hopfer.
Randolf megfogta a holttestet rejtő lepel egyik csücskét, és fölhajtotta. A főkönyvelő hunyorgott, mintha fájna a szeme. A nyomozók mereven nézték. Látták, hogy remeg, és igyekszik leplezni hirtelen támadt gyengeségét.
– Érthetetlen – nyögte ki –, ez Bindseil kisasszony, a titkárnőm… – Még mielőtt a főhadnagy köszönetet mondhatott volna neki, rendőrkocsi fékezett mellette, egy lány ugrott ki belőle… Simosch karjába kapaszkodott, és úgy indult el, mint aki részeg. A százados megint visszahajtotta a leplet. Susi Brehm az élettelen arcba nézett. Egy szót sem szólt. Nem is remegett. Hamuszürke volt, és fáradtnak látszott. Összecsuklott…
