"A nő fojtott indulattal kérdezte:
- És mit tud a hajnalról? A hajnalról, amely pirkad? Mi?!
- A hajnal a napnak azon szaka - felelte készségesen Benjamin Walter Pác -, melyben az elforduló glóbusz ismét visszatér a nap sugarainak síkjába.
- És miért vagyok én olyan, mint a holdkaréj? - folytatta a hölgy egy gyanakvó érettségibiztos statáriális tárgyilagosságával. - Mi?!
- Eme sarlószerű domborulat összefügghet a túltápláltsággal... - hebegte. - De kérem, kedves nagysád, foglaljon helyet...
- És mi van a szférák muzsikájával? Szivének karmesterével, és mi van a negyvendolláros karórával? Maga pimasz!!
És további definíciókat nem is várva, a szférák babaarcú holdkaréja úgy vágta szájon háromszor egymás után Pencroftot, hogy kezéből a kalap egy szomszédos asztalra repült."