The information contained in this book or books is provided for informational purposes only and includes the book title, author name, and a brief description or abstract. For the full text of the book, please contact the author or publisher.
Az 1889-ben írt A beszélő köntös jellegzetesen mikszáthi történelmi idill. A három részre szakadt ország korát idézi vissza; a helyszín Kecskemét, a „különleges státusú” város nehezen megőrzött szabadsága miatt szenved hol ettől, hol attól a féltől.
A történet hőse a kecskeméti főbíró, Lestyák Mihály – akinek már megválasztása is tündéri módon megy végbe – a népmesék ifjú hőseinek furfangjával próbálja megmenteni Kecskemétet a portyázó hadak dúlásától. A csodakaftán fölfoghatatlan törökszelidítő hatalma meg is hozza a várt eredményt, Kecskemét virágzik, Lestyákot, mint szabadítót ünneplik. De az idill még Mikszáth tündérvilágában sem tarthat sokáig.
Az 1889-ben írt A beszélő köntös jellegzetesen mikszáthi történelmi idill. A három részre szakadt ország korát idézi vissza; a helyszín Kecskemét, a „különleges státusú” város nehezen megőrzött szabadsága miatt szenved hol ettől, hol attól a féltől. Bár Mikszáth több helyütt is hivatkozik a történet hitelességére, témája mégsem a történelmi konfliktusokra épül, „mert a mese benne a fő, a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte”.
A történet hőse a kecskeméti főbíró, Lestyák Mihály – akinek már megválasztása is tündéri módon megy végbe – a népmesék ifjú hőseinek furfangjával próbálja megmenteni Kecskemétet a portyázó hadak dúlásától. A csodakaftán fölfoghatatlan törökszelidítő hatalma meg is hozza a várt eredményt, Kecskemét virágzik, Lestyákot, mint szabadítót ünneplik. Az idill még Mikszáth tündérvilágában sem tarthat sokáig: a kaftánt kicserélik, Lestyák szépséges szerelmét lefejezni viszik a város elárulása miatt, maga Lestyák is eltűnik. A boldog vég mégsem marad el: ha nem is kecskeméti főbíróként, de boldog lesz Lestyák és mátkája.
A romantikus történet fiataloknak és idősebbeknek egyaránt kedves, kellemes, színvonalasan szórakoztató olvasmánya.
Mikszáth Kálmán Szklabonyán született kisbirtokosi családban. Középiskoláit 1857-ben a rimaszombati gimnáziumban kezdte, majd Selmecbányára iratkozott be, ahol
1866-ban érettségizett. Ezt követően Pesten volt évekig joghallgató, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton ügyvédgyakornokként dolgozott. Titokban elvette főnöke lányát, akitől, hogy a nyomortól megmentse, hamarosan elvált. (1882-ben újra összeházasodtak.) Különböző rosszul fizető vidéki és pesti lapokban kezdett publikálni, írásai azonban nem keltettek feltűnést. 1878-ban Szegedre költözött és a Szegedi Napló munkatársa lett. Itt írta első sikeres elbeszéléseit. 1880-ban kerül ismét Budapestre, ahol a Jó palócok és a Tót atyafiak novellái meghozzák az írói elismerést.
Népszerűsége ettől fogva töretlen. Számtalan ma is sikeres regénye születik ebben az
időben: Új Zrínyiász, Két választás Magyarországon, Szent Péter esernyője, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival,
A fekete város stb. Könyveit lefordították szinte minden európai nyelvre.
Romantikus, történelmi ihletésű regényei közül máig a legkedveltebb a A beszélő köntös, s ugyancsak lenyűgöző olvasmány a fontos magyar várakról szóló várlegendák gyűjteménye.
A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.
