Ez a regény Feuchtwanger Váróterem című trilógiájának harmadik kötete. Színhelye Párizs, a szalonok és éjszakai mulatók városa, ahol 1935 táján százötvenezer német emigráns él. Közülük való Sepp Trautwein is. Tehetséges, elismert zeneszerző, a müncheni Akadémia tanára, aki vállalja a száműzetés minden kínját, hogy szabadon alkothasson. Mikor azonban a nácik elrabolják és koncentrációs táborba hurcolják Friedrich Benjamint, a párizsi német emigráns lap munkatársát, Trautwein lemond hivatásáról, a zenéről, hogy ezentúl mint újságíró harcoljon Benjamin kiszabadításáért. A szinte kilátástalan küzdelem váratlan sikerrel zárul. Benjamin kiszabadul. és Trautwein visszatérhet a zenéhez. Megkomponálja a „Váróterem”-szimfóniát, mely a száműzetés korának zenei szimbóluma. Feuchtwanger mesteri kézzel fogja össze a sok szálú cselekményt, és érzékletes képét nyújtja a rettegés és a hősi helytállás korának.