"Karinthy Ferenc 1982-ben megjelent könyvének egyik nagy érdeme, hogy megjelent ,,a párt" által uralt Magyarországon. Ezzel a magyar olvasó lehetõséget kapott arra, hogy 56-ról immár - nemcsak tiltott forrásból - ne csupán a Kádár-rendszer legitimitását igazolni akaró pártállam hazugságáradatával találkozhasson. A Rádiónál ,,állítólag lövik a népet". Így kezdõdik a regény, tehát október 23-át írjuk. És azzal fejezõdik be, hogy "Az utolsó töltényig harcolunk." E két feltételezett puskaropogás között játszódik le ennek a drámai õsznek az a tizenhárom napja, ami - egy másik magyar szerzõ szavaival élve - megrengette a világot. A dokumentálás igényével megírt regényrõl van szó. A fõhõs szinte mindenrõl tud, ami történik, minden fontosabb helyen megfordul. Részt vesz október 24-ére virradóra a Rádió elfoglalásában, barátnõjével együtt ott van másnap a Parlament elõtti ávós mészárlásnál is; látja, amint éppen leveszik az utcatáblát a Sztálin útról. Ott látjuk õt a Köztársaság téri csatánál s az azt követõ borzalmas lincseléseknél; részt vesz a Nemzetõrség szervezésében, sõt tagja lesz egy fegyveres csoportnak is. Közben színésznõ szeretõjénél dekkol, orvosnõ feleségét látogatja a zsúfolt kórházban, Szabad Európa Rádiót hallgat, világnézeti vitákat folytat.Noha a regény egyes kritikusai hiányolják a forradalom és szabadságharc - kitalált szereplõkön keresztül történõ - hiteles írói ábrázolását, a történeti hûség alapvetõen nem vitatható. Mindemellett a könyv elolvasása nem mindennapi irodalmi élményt is jelent."
