"...a magyar Gulággal, mely Dániában oly nagy sikert aratott, Faludy jó évtizeddel megelőzte Szolzsenyicint..." GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14. "Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik - és ez remélhetőleg nem illúzió -, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek." THE TIMES, London, 1988. febr. 28. a könyv újabb kiadásához Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra? Miranda Seymour: "...George Faludy My Happy Days in Hell-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását..." THE SUNDAY TIMES, London, 1988. "Lenyűgözően érdekes könyv…. Szerzője példát mutat, mint lehel humánusnak maradni az emberiség ellenségei között." THE SPECTATOR, London, 1962.nov. "Mestermű." THE TIMES, London, 1962. nov. "Faludy csillámló, elragadó ön rajzának legváratlanabb sajátsága vidámság, mely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja." POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt "Faludy szárnyaló iróniája a deprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét." NEUE ZURICHR ZEITUNG, 1964 nov.
Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásig kísérhetjük figyelemmel.
Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete -, mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és szellemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.
Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.
