Dümmerth Dezső már az "Árpádok
nyomában" c. kötetének elején is foglalkozott az első
magyar fejedelemnek, a mitikus származású Álmosnak, Árpád
apjának sorsával. Később azonban egy régészeti felfedezés
publicisztikus értékelése - amelyre ki is tér az olvasóhoz szóló
ajánlásában -, továbbá egy kiadói felkérés arra késztette,
hogy néhány régebbi tanulmánya alapján ismét, de most már
részletesebben foglalkozzék a halála után méltatlanul háttérbe
szorult első fejedelem alakjával. Álmosról azt jegyezték fel a
krónikák, hogy Erdélyben megölték őt. A háttérbe szorulás és
a "megölés" első pillanatban érthetetlennek tűnő
problémáját vizsgálva kezdte meg a szerző ismertetni témáját.
A majdnem egykorú források, valamint a régebbi és kortársi
történész-vélemények kritikai számbavételén kívül több
tudományágat is segítségül hívott véleményének
alátámasztására. Mai szóhasználattal élve: interdiszciplináris
írás ez, amelyben a történelem tudományán kívül a filológia,
a néprajz, a pszichológia és az összehasonlító vallástörténet
is szóhoz jut, mégpedig figyelemre méltó érvénnyel.
A szerző
a legfontosabb régi források felmutatása és elemzése után
Konstantinosz görög császár feljegyzéseit is bevonja bírálatának
körébe, gondosan figyelembe véve az uralkodó értesülésének
eredetét és körülményeit. Ezután a magyarságban elevenen
fennmaradt hun hagyományok történelmileg is követhető vonalán
eljut a szent fejedelemség eszméjének és az ezzel szoros
kapcsolatban álló mitikus elhivatottságnak, a karizmának a
tárgyalásáig, hogy végül magyarázatot adhasson a "megölésre".
A szakrális fejedelmek ugyanis áldozatként, megváltó
"bűnbakként", vagy a nép jövőjét biztosító
"áldozatként" fejezték be életüket. Álmos esetében
tehát nem "megölésről", hatalmi vagy bármilyen más
indítékú gyilkosságról volt szó, hanem rituális feláldozásról,
amellyel a nép egy időre megváltotta maga sorsát, és a feláldozó
utód átvehette az áldozat minden ember feletti tulajdonságát.
A
könyv minden vonatkozásban izgalmas olvasmány. A szerző mintha
csak azt akarta volna bizonyítani, hogy a történelem bármelyik
problémájának kutatása és nyomozása olyan szellemi
meglepetésekkel és intellektuális feszültségekkel jár,
amilyeneket még a krimik sem tudnak nyújtani.
