Mandeville műve mesés példázat formájában fogalmazza meg cinikus tételét, mely szerint az egyéni vétkek gazdasági szempontól a társadalom javára válnak, végső soron tehát -a közösség szempontjából – hasznosak. Ennek az alaptételnek kifejtése és bizonyítása A méhek meséje: a korai kapitalizmus elfogulatlan, szellemes szatírája, melynek több gondolata komoly hatással volt a közgazdaságtanra és filozófiára. A kérdés, hogy az erkölcsi normák természetes, belső érzékünkből erednek-e vagy mesterséges társadalmi konstrukciók, a mai napig újra visszatér a közösségelvű és az utilitarista erkölcs- és politikafilozófiák vitájában. A méhek meséje tehát nem csak mint filozófiatörténeti forrásszöveg, de mint gondolatébresztő, vitára ingerlő olvasmány is érdekes lehet.
Mandeville műve mesés példázat formájában fogalmazza meg cinikus tételét, mely szerint az egyéni vétkek gazdasági szempontól a társadalom javára válnak, végső soron tehát – a közösség szempontjából – hasznosak. Ennek az alaptételnek kifejtése és bizonyítása A méhek meséje: a korai kapitalizmus elfogulatlan, szellemes szatírája, melynek több gondolata komoly hatással volt a közgazdaságtanra és filozófiára. A kérdés, hogy az erkölcsi normák természetes, belső érzékünkből erednek-e vagy mesterséges társadalmi konstrukciók, a mai napig újra visszatér a közösségelvű és az utilitarista erkölcs- és politikafilozófiák vitájában. A méhek meséje tehát nem csak mint filozófiatörténeti forrásszöveg, de mint gondolatébresztő, vitára ingerlő olvasmány is érdekes lehet.
Mandeville műve mesés példázat formájában fogalmazza meg cinikus tételét, mely szerint az egyéni vétkek gazdasági szempontól a társadalom javára válnak, végső soron tehát – a közösség szempontjából – hasznosak. Ennek az alaptételnek kifejtése és bizonyítása A méhek meséje: a korai kapitalizmus elfogulatlan, szellemes szatírája, melynek több gondolata komoly hatással volt a közgazdaságtanra és filozófiára. A kérdés, hogy az erkölcsi normák természetes, belső érzékünkből erednek-e vagy mesterséges társadalmi konstrukciók, a mai napig újra visszatér a közösségelvű és az utilitarista erkölcs- és politikafilozófiák vitájában. A méhek meséje tehát nem csak mint filozófiatörténeti forrásszöveg, de mint gondolatébresztő, vitára ingerlő olvasmány is érdekes lehet.
